A kullancs alig 2-3miliméteres pókszerű állat, amely méretéhez képest komoly riadalmat okoz. Ez az apró élősködő a meleg vérű állatok – így az ember – bőrébe fúródva, az ott futó hajszálerekből szívott vérrel táplálkozik. A kullancs csípése azért veszélyes, mert nyálát visszaöklendezve megfertőzhet bennünket. Ráadásul a kullancs Magyarországon annyira elterjed, hogy nem csak a természetben, hanem a városi parkokban, kertekben is találkozhatunk vele.

Kezdődik a szezon

A „klasszikus” kullancs-szezon mindig a tavaszi-nyári időszak, a vérszívók ekkor szaporodnak el leginkább a természetben. Azokban az években, amikor enyhe telünk van, előfordulhat, hogy még télen sem pusztulnak el. Idén viszonylag hideg telünk volt, így a kullancs-invázió a közeli napokban, hetekben várható.

Az évente frissülő kullancsbetegségek térképén megfigyelhető, hogy mely területek a legfertőzöttebbek. Budapest és agglomerációs körzete, Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartozik a magas rizikófaktorú területek közé.

Fűből mászik, bokorról pottyan

A kullancs a meleg vérű állatokat - az embert is - a növényeken megbújva érzékeli. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem a magasból ugrik le. A kullancs számára ugyanis az ideális élettér a nedves, nyirkos, árnyékos aljnövényzet. Nem kedveli a fényt, a meleget, és a szárazságot, vagyis pontosan azokat a körülményeket, amelyek a fa lombjai biztosítanak.
A szem nélküli vak kullancs a földtől egy-másfél méterre, a facsemeték, bokrok levelein telepszik meg, és onnan vetődik áldozatára. A „látó” kullancs alulról támad, a fűszálak fonákjáról kúszik fölfele.

Vérszívás mesterfokon

A kullancs megtalálva áldozatát, addig masírozik az emberen, míg meg nem találja a megfelelő behatolási pontot. Nyálával érzéstelenítő anyagot fecskendez a bőrbe, ezért nem vesszük észre a csípését. Az elülső lábával vágást ejt a bőrön, lehorgonyozza magát, és szívószervével behatol a hám alsóbb rétegeibe. Ormányszerű szívókája nyílvesszőhöz hasonló: csak befelé tud haladni.
A befúródást követően 4-6 óra is eltelik, mire a kullancs vérszívásba kezd. A vérszívás időtartama a kullancs nemétől, és fejlettségi állapotától függ. A hím kullancs néhány óráig, míg a nőstény kullancs napokig, sőt hetekig is képes vért szívni.

Betegségeket terjeszt

Mivel a kullancsnak nincs "végbélnyílása" a feleslegessé vált vért visszaöklendezi az áldozatába. A kullancs nyálában azonban nem ritkán valamilyen emberre veszélyes kórokozó található, amely a csípést követő napokban, hetekben komoly betegséget idéz elő.

A leggyakoribb a Lyme-kór

Ez egy baktérium okozta betegség, amelynek nagyon sok tünete lehet a fejfájástól kezdve, a bénuláson át a látásromlásig. Szerencsére az esetek nagy részében egy jellegzetes bőrtünettel indul, amelyet időben felismerve, és kezelve, a betegség többnyire még ebben a kezdeti stádiumban megállítható.

A gyógyítás antibiotikummal történik.

A kullancs által terjesztett legveszélyesebb kórkép a vírus okozta agyvelő-és agyhártyagyulladás. A betegek közel fele a gyógyulás után maradandó bénulásra számíthat, de nem ritka a halálos kimenetel sem.

Előzzük meg a kullancs-csípést

A megelőzés természetesen nem azt jelenti, hogy maradjunk otthon a jó időben. De legyünk elővigyázatosak, és próbáljuk elkerülni, hogy a kullancsok (és persze más rovarok) megcsíphessenek bennünket. Ha a szabadba, füves, bokros rétre, parkba megyünk, használjunk rovarriasztó sprayt vagy krémet – ezzel a szúnyogot és más kellemetlen bogarat is távol tartjuk magunktól. Ne csak a bőrünkre kenjük, juttassunk a ruhánkra is belőle! Négyóránként ismételjük meg a kezelést, a hatóanyagtól függően.

Az öltözködésünkre is figyeljünk oda. Ha kullancs-veszélyes helyeken járunk, mindig legyen rajtunk zokni, és hosszú nadrág, amelyet betűrünk a zokniba.

A kisgyerekekre adjunk kendőt vagy kalapot.

Csak semmi pánik

Ha mégis belénk fúródott, ne rohanjunk orvoshoz, hanem álljunk neki magunk a kullancs kiszedésének! (Kivételt képez, ha a kullancs kényes helyre, például fülbe, köldökbe, a nemi szervekbe fúrta be magát, ahonnan sebésznek kell eltávolítania). Fogjunk egy kullancs-kiszedő kanalat, ha az nincs, egy szemöldökcsipeszt, ragadjuk meg az állatot a szájszerveinél és egyetlen erőteljes mozdulattal, rántsuk ki!  Ne ijedjünk meg, ha „beszakad a feje”, a fertőző nyálát a potrohában tárolja. Tűvel sem érdemes piszkálgatni, egy-két nap múlva magától is kiesik.

Ne kenjünk, ne csöppentsünk semmit a kullancsra, fuldokló állat ugyanis visszaöklendezi a nyálát. Ne is érjünk a potrohához!

Az oltás megvéd

Ha a Lyme kór ellen nem is, de a rettegett agyvelőgyulladás ellen hosszú évek óta oltással védekezhetünk. A kullancsoltás nem tartozik a hivatalos, kötelező oltási rendbe, magunknak kell kérnünk háziorvosunktól, gyermekünk orvosától. A kapott receptet ki kell váltani a patikában, és hűtőben tárolni, amíg az orvos be nem adja. A teljes védettség kialakulásához egy év alatt három oltást kell kapnunk. Az első, és második oltás között 1-3, a második, és harmadik között 5-12 hónapnak kell eltelnie. Három év múlva még egy „emlékeztető” vakcinára van szükség, ezt követően elegendő ötévente felfrissíteni a védőhatást.

Előfordul, hogy valamilyen oknál fogva elmarad egy oltás, ilyenkor nem szükséges az egész sorozatot elölről kezdeni. Az oltásokat be kell íratni az oltási könyvbe, így könnyen ellenőrizhető a következő esedékessége.

Ne csak a gyereket!

A szülők nagy része gondoskodik arról, hogy a csemetéje megkapja a védőoltást, ám az eszébe sem jut, hogy ő is beteg lehet. Pedig a kullancs nem válogat! Kérjünk magunknak is vakcinát az agyvelő-gyulladás ellen!

Ne halogassuk

Ahhoz, hogy a kiránduló szezonra védettek legyünk, sürgősen el kell kezdeni az oltási sorozatot, hiszen a védettség csak a második oltás után kezd kialakulni. Ne várjunk a jó időre, amikor majd kullancsok milliói jelennek meg a környezetünkben. Előzzük meg már most a bajt!

Dr. Vészi Zsuzsa